A Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban költenek nyári ludak. A Kis-Sárréten és a Cserebökényi pusztákon is találkozhatunk már fiókákat vezetgető lúdcsaládokkal.
A nyári lúd az egyetlen nálunk költő lúdfaj, a házi lúdfajták őse. Jellegzetes gágogása is megegyezik a házi ludak hangjával. Fészkét nádasok, mocsarak és sűrű növényzetű vízállások biztonságos részeire, növényi anyagokból építi. Fészekalja legtöbbször 5-6 tojásból áll, a kotlás 27-28 napig tart. A fiókák kikelésük után szinte azonnal elhagyják a fészket, de még 50-60 napig a szülők vezetik, védelmezik őket. Egy-egy alkalmas területrészen több nyári lúdcsalád tartózkodik. Együtt figyelnek a kislibák biztonságára, a sűrű nádasok, zsiókások melletti gyepeken táplálkoznak, majd veszély esetén gyorsan védett helyre húzódnak.
Ebben az évben a Kis-Sárréten az első, kislibákat vezető nyári ludakat április 1-én figyeltük meg. Ez egy-két nappal későbbi időpont, mint az elmúlt évek átlaga. Napról-napra egyre több, fiókát vezető családot figyelünk meg, de a költési időszak a jelek szerint hosszabban elnyúlik majd, köszönhetően az átlagosnál hidegebb márciusnak.
Egyelőre mintegy 50 családot számoltunk meg a Biharugrai-halastavakon és a környékbeli mocsarakban. Az elmúlt években átlagosan 300 lúdcsalád került elő a Kis-Sárréten. Ezeknek körülbelül a fele a halastavakon, másik fele pedig a mocsarakban költött. Mivel több mocsár is száraz az idén, ezért az arány valószínűleg a halastavak felé billen majd.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén szintén rendszeresen megfigyelhetünk nyári ludakat. A költésre alkalmas területek nagyságát itt alapvetően az adott év csapadékviszonyai befolyásolják. Az idén a nyári ludak jellemzően a tavak mellett kezdtek költésbe.
Az első, kislibákat vezető párokat április elején figyeltük meg. A fészkelések felmérése folyamatos, tavaly 81 pár nyári lúd költött a területen. A Kis-Sárréthez hasonlóan itt is sok az úgynevezett kajtárlúd. Ezek olyan, általában tavalyi kelésű, fiatal madarak, amelyek még nem kezdtek költésbe.
