A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Meteorológiai Világnap kapcsán is a természetvédelem fontosságára, a fiatal generációk környezeti nevelésének jelentőségére hívja fel figyelmet.
Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Ekkor alakult meg a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet. Ennek utódjaként jött létre 1950. március 22-én, Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO), melyhez napjainkig már csaknem kétszáz ország csatlakozott. Mivel az alapításról szóló dokumentum másnap lépett életbe, így később, 1960-ban, amikor a Meteorológiai Világnapról határoztak, ezt a dátumot jelölték meg. Immár 62 esztendeje ünnepeljük tehát március 23-án a Meteorológia Világnapját. Hazánkban ekkor adják át a Pro Meteorológia emlékplakettet és a Scheinzl Guido-díjat az arra érdemes szakembereknek.
A régebben légtüneménytannak is nevezett meteorológia lényegében az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág. A légkörben zajló időjárási folyamatok elsősorban a hőmérséklettel, légnyomással és a páratartalommal függenek össze.
Bár a meteorológiai tavasz kezdete március első napja, ez azonban nem esik egybe a csillagászati tavasz kezdetével. A tavaszi napéjegyenlőség ugyanis akkor következik be, amikor a nap legpontosabban az Egyenlítő felett delel. Ennek pontos órája évről-évre kis mértékben változik, ezért a csillagászati tavasz kezdetének dátuma is bizonyos időközönként módosul. 2011-ig március 21-re esett, de 2012 óta már március 20-ra. Idén a tavaszi napéjegyenlőség március 20-án 16 óra 34 perckor lesz. Természetesen sem a meteorológiai, sem a csillagászati tavasz kezdete nem azt jelenti, hogy utána garantáltan szép napsütésre, felmelegedésre számíthatunk. Az időjárás ugyanis sokszor szeszélyes és kiszámíthatatlan, még áprilisban is előfordulhatnak hózáporok, májusban pedig meglephetnek bennünket a fagyok.
Régen a márciust a kikelet havának, illetve böjt máshavának is nevezték. Ehhez a hónaphoz sok népi megfigyelés kapcsolódik. Úgy tartották, hogy ha Szent György hava száraz, akkor az április csapadékos lesz. Baranyában, Bácskában széles körben ismert volt az a népi megfigyelés, hogy amilyen az időjárás március 9-én, olyan lesz egészen a hónap végéig. Március 10-ét szintén időjárás-mutató napként tartották számon a földművesek és a pásztorok, akik szerint amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz az elkövetkező negyven napban is. Ha március 12-én Gergely megrázza a szakállát, akkor még hó is eshet – tartotta a népi mondás. A parasztemberek ezt a dátumot tekintették ideális vetőnapnak a búza, a rozs és a hüvelyesek számára, március 24-én pedig a káposztaféléket vetették a földbe.
