A Körös-Maros Nemzeti Parkban zajló őszi madárvonulás egyik fontos eseménye amikor a Kis-Sárrét részterületre a vadludak megérkeznek. Csapataik tavaszig a térségben tartózkodnak.
Kora reggel éjszakázóhelyeikről - a vizekről - kihúznak a táplálkozóterületeikre, majd onnan késő délelőtt visszatérnek inni és pihenni. Délután ismét táplálkozni indulnak, sötétedéskor pedig hangos csapatokban térnek vissza éjszakázni, elsősorban a halastavakra.
A nagy lilik ősztől-tavaszig a hazai puszták és vizes élőhelyek egyik jellegzetes madárfaja, vonuláskor hatalmas csapatokban jelenik meg. A Kis-Sárréten is meghatározó része a vadlúdtömegeknek: a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, a környező mocsarak és az elárasztott élőhelyek fontos pihenő- és éjszakázóhelyei.
Hangja messzire hallatszó, magas, csengő „li-lik”, „lilik-lilik”, amelyről a nevét is kapta. Ez jól elkülönül a nyári lúd mélyebb, házi lúdéra emlékeztető gágogásától. A hang alapján gyakran már azelőtt felismerhető egy közeledő csapat, hogy a madarakat alaposabban szemügyre vehetnénk.
Az északi félteke sarkvidéki területein, Eurázsia és Észak-Amerika nyílt tundráin költ. Jellegzetes fészkelőhelye a nyílt tundra. A Magyarországon megjelenő madarak elsősorban az eurázsiai, ezen belül a szibériai költőállományokhoz tartoznak.
Magyarországon gyepeken, gabonavetéseken és kukoricatarlókon egyaránt táplálkozik. Az őszi esőktől kizöldülő legelők különösen vonzó táplálkozóhelyek számukra. A Kis-Sárréten a pihenőhelyek közelében is legelnek, de távolabbi területekre is kijárhatnak. A számukra alkalmas táj tehát élőhelyek együttese: vízfelületet biztosít az éjszakázáshoz, pihenéshez, és megfelelő növényzetet a táplálkozáshoz. A térségben egy időben megfigyelhető nagy lilikek száma a vonulás csúcsán rendszerint 20–30.000 példány. Az elmúlt évtizedek legnagyobb számlált állománya 46.000 példány volt.
Az első nagy lilikek rendszerint szeptember végén érkeznek és április elejéig tartózkodnak nálunk. Idén az első őszi érkezőket szeptember 27-én láttuk. Számuk fokozatosan növekedett, november közepén már közel tízezer nagy lilik volt a Kis-Sárréten.
A nagy lilikek mellett nagyobb számban a nyári ludakkal találkozhatunk. Neve is arra utal, hogy a költési időszakban - nyáron - is itt tartózkodnak, azaz fészkel is Magyarországon. Ősszel a hazai madarakhoz északabbról érkező csapatok társulnak; egy részük továbbvonul, mások áttelelnek. Október első felében volt a legtöbb a térségben (3.500 példány).
A gyakoribb vadludak mellett ősz folyamán ritkább fajok is megjelentek: vörösnyakú ludakat, kis lilikeket és egy apácalúdat is megfigyeltünk.
A vörösnyakú lúd Észak-Szibéria tundráin költ. A Tiszántúl, köztük a Biharugrai-halastavak és környéke fontos hazai előfordulási területe. A kis lilik Észak-Eurázsiában, tundrai és tajgai vizes élőhelyeken fészkel. Hazánk kisszámú átvonulója; a skandináv állomány madarai számára különösen fontos a Hortobágy, míg a Kis-Sárrétre a nagy lilikek közé vegyülve, jórészt szibériai eredetű példányok érkeznek. Állománya megfogyatkozott, Magyarországon fokozottan védett; minden példányának és pihenőhelyének megóvása fontos természetvédelmi feladat. Az apácalúd északi költőterületei közé Grönland, a Spitzbergák és Oroszország sarkvidéki vidékei tartoznak.
Ősztől tavaszig a vadludak napi mozgása a Kis-Sárrét életének részévé válik. Az „égre rajzolt” libacsapatok látványa és jellegzetes hangjuk kíséri napi mozgásuk ritmusát.
