Az évszakok változásával az élővilág, így a madarak viselkedése is sok esetben változik.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain is jól megfigyelhetők e folyamatok. A Maroson is évszakról-évszakra más-más madárfajokat, más-más jeleneteket láthatunk.
Ahogy haladunk a tél felé, minden évben egyre népesebb récecsapatok gyülekeznek a folyón, mely erős sodrásának köszönhetően igen nehezen fagy be, így általában az egész tél folyamán nyílt vízfelületet nyújt a récék számára. A csapatba verődés sok fajnál megfigyelhető téli viselkedésforma. Az év legnehezebb, legveszélyesebb időszakában a csoportban való mozgás nagyobb biztonságot ad a potenciális zsákmányállatok számára. Ezentúl a nyílt vízen való éjszakázás megvédi a madarakat a szőrmés ragadozóktól, rókáktól, sakáloktól.
A Maros-ártér legnagyobb légi vadászai, a rétisasok elől azonban nem nyújt védelmet a víz. A hatalmas testű sasok rendszeresen járőröznek a territóriumukba eső folyószakaszon, melyen naponta többször fel- és lerepülnek, folyamatosan pásztázva a tájat, zsákmányt keresve. A kifejezetten gyors röptű, fordulékony récék alapvetően előnyben vannak a levegőben a sasokkal szemben. Azonban a nagy tömegben nagyobb eséllyel fordulnak elő esetleg legyengült, sérült, beteg példányok, amik már könnyű prédát jelentenek. Ezen egyedek kiválogatása okán célzottan zavarják, sokszor felriasztják a vízen állomásozó récéket. A sasok megjelenése nagy riadalmat kelt, több száz réce, egyszerre, nagy robajlással száll fel a folyóról. A ragadozók rövid távon üldözik, terelik a levegőben a récéket, figyelve, hogy van-e betegen mozgó, lemaradó példány közöttük. Nem egyszer összedolgozva 2-3 sas is érkezik egy időben, igazán izgalmas látványt nyújtva.
