A szokásosnál jóval több, legalább nyolcezer vetővirág bújt elő augusztus utolsó napjaiban a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó melletti löszfolton.
Igazgatóságunk munkatársai augusztus utolsó két napján, területellenőrzés keretében járták be a Csorvási löszgyepet, a Tatársánci ősgyepet és a kardoskúti Fehér-tó fokozottan védett területén belül található ősi löszgyepfoltot. Ezeken a területeken ugyanis a nyár utolsó napjaiban rendszerint előbújnak a vetővirág aprócska, sárga virágai.
Mindhárom területen megtaláltuk a vetővirágot. Csorváson mintegy 2 ezer, Tatársáncon több mint 200, a Fehér-tó melletti ürmös puszta hátasabb, magasabb kis löszfoltján pedig több mint 8 ezer példányt találtunk. A sok aprócska virág egy rendkívül látványos, sárga foltot hozott létre a pusztában. Ilyen nagy tömegű virágzásra ezen a területen az elmúlt években nem volt példa.
A vetővirág nevét arról kapta, hogy rendszerint az őszi búzavetések idején bújik elő a földből. A kardoskúti Fehér-tó körül idén a csapadékhiány miatt nagyon ritkás és alacsony a gyep, ez kedvezett a vetővirág tömeges virágzásának.
Ahhoz, hogy a vetővirágok előbújjanak, feltétlenül szükség van a nyár végi, őszi esők megérkezésére. Ha ezek elmaradnak, akkor a kis sárga virágok nem bújnak elő. Ennek a növénynek érdekes fejlődési ciklusa van: áprilisban bújnak elő hosszú, vékony, csavarhúzószerűen felkunkorodó levelei és nagyobb borsóhoz hasonlító termései, virágot azonban csak augusztus végén, szeptember elején, az első őszi esők megérkezésekor hoz. Nagyon rövid ideig, mindössze néhány napig virágzik.
A tavasszal megjelenő, borsónyi méretű terméstokokban vannak benne az apró magvak, melyeket mázas bevonat fed. A hangyák nagyon szeretik ezt a mázat, ezért elviszik a távolabbi hangyabolyokhoz is a terméseket, ott kibontják, és a mázat lenyalogatják. A magokat otthagyják, így a vetővirágok újabb és újabb területeken bújhatnak elő. A hangyák tehát jelentős szerepet játszanak a vetővirágok terjesztésében.
Szintén érdekes megfigyelés, hogy az úgynevezett „daruszántásokon” sokkal több a vetővirág, mint másutt. A Fehér-tó melletti löszfolton is van ilyen, a darvak által felbolygatott rész, ahol a madarak felszaggatták a zárt gyeptakarót. Ezeken a daruszántásokon sokkal sűrűbb a vetővirág, mint a többi részen.
A vetővirág kelet-mediterráni elterjedésű, védett növényfaj. Hazánkban éri el elterjedési területének északi határát. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben, Dél-Dunántúlon, az Északi –Középhegységben, Mezőföldön fordul elő a leggyakrabban. Az Alföldön ritkának számít, de a Körös-Maros Nemzeti Park területén viszonylag nagy számban megtalálhatjuk a Csorvási löszgyepen, a Tatársánci ősgyepen, a kardoskúti Fehér-tó mellett, a Tompapusztai löszgyepen és a Kígyósi-pusztán. Nálunk a legnagyobb összefüggő állományai a Csanádi puszták löszhátain fordulnak elő.
