A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-pusztán már dalolnak a mezei pacsirták és nyílik a ködvirág. Mindez azt jelzi, hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz.
Február utolsó napjaiban megszűnt a fagyos időjárás és a napsütés hatására a levegő is egyre melegebb lett. A hőmérséklet változásárára a növény- és az állatvilág nagyon gyorsan reagált. A pusztán megjelentek a ködvirágok, amelyek az egyik első tavaszi vadvirágnak számítanak. Enyhe teleken ez az aprócska virág akár már február elején is nyílik, idén azonban csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg fehér virágai. A keresztesvirágúak közé tartozó, kis virágok mindössze 1-2 mm-esek, mégis látványossá tudják tenni a tél végi pusztát. Ha a körülmények megfelelőek a ködvirág számára, akkor összefüggő, lepelszerű virágzást produkál a gyep felszínén, úgy néz ki, mint egy ködfátyol, innen is kapta a nevét. Közép-Európán belül a legnagyobb állományai Magyarországon találhatók. Tág tűrésű növényfajról van szó, amely az élőhely tekintetében nem különösebben igényes. Kardoskúton jellemzően inkább az ürmös pusztarészeken virágzik tömegesen. Nagy, összefüggő foltokat alkot Barackoson, a Lófogó-érnél és a székkutasi gyepeken is.
A mezei pacsirták éneke szintén a tavasz kezdetét jelzi. Általában Zsuzsanna-nap környékén térnek vissza telelőhelyükről, de idén a hideg miatt ez kicsit későbbre tolódott. A pacsirták igen dalos kedvűek, az egész költési időszak alatt szinte folyamatosan énekelnek. Már kora hajnalban rázendítenek, és csak szürkületkor hagyják abba. Jellemző rájuk, hogy szinte kizárólag a levegőben énekelnek. Libegő, rezgő repüléssel egyre magasabbra emelkednek, sokszor már szabad szemmel alig látjuk őket, csak a hangjukat halljuk. Énekükkel nemcsak a párjuknak akarnak kedveskedni, hanem a költőterületük határait is jelzik fajtársaiknak. Táplálékuk rovarokból, rovarlárvákból, esetleg gilisztákból áll, a fiókáiknak pedig főleg hernyókat hordanak.
A mezei pacsirta a magyar emberek egyik legkedvesebb, legnépszerűbb madara, nem véletlen, hogy nagy költőinket, íróinkat is sokszor megihlette.
Február utolsó napjaiban megszűnt a fagyos időjárás és a napsütés hatására a levegő is egyre melegebb lett. A hőmérséklet változásárára a növény- és az állatvilág nagyon gyorsan reagált. A pusztán megjelentek a ködvirágok, amelyek az egyik első tavaszi vadvirágnak számítanak. Enyhe teleken ez az aprócska virág akár már február elején is nyílik, idén azonban csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg fehér virágai. A keresztesvirágúak közé tartozó, kis virágok mindössze 1-2 mm-esek, mégis látványossá tudják tenni a tél végi pusztát. Ha a körülmények megfelelőek a ködvirág számára, akkor összefüggő, lepelszerű virágzást produkál a gyep felszínén, úgy néz ki, mint egy ködfátyol, innen is kapta a nevét. Közép-Európán belül a legnagyobb állományai Magyarországon találhatók. Tág tűrésű növényfajról van szó, amely az élőhely tekintetében nem különösebben igényes. Kardoskúton jellemzően inkább az ürmös pusztarészeken virágzik tömegesen. Nagy, összefüggő foltokat alkot Barackoson, a Lófogó-érnél és a székkutasi gyepeken is.
A mezei pacsirták éneke szintén a tavasz kezdetét jelzi. Általában Zsuzsanna-nap környékén térnek vissza telelőhelyükről, de idén a hideg miatt ez kicsit későbbre tolódott. A pacsirták igen dalos kedvűek, az egész költési időszak alatt szinte folyamatosan énekelnek. Már kora hajnalban rázendítenek, és csak szürkületkor hagyják abba. Jellemző rájuk, hogy szinte kizárólag a levegőben énekelnek. Libegő, rezgő repüléssel egyre magasabbra emelkednek, sokszor már szabad szemmel alig látjuk őket, csak a hangjukat halljuk. Énekükkel nemcsak a párjuknak akarnak kedveskedni, hanem a költőterületük határait is jelzik fajtársaiknak. Táplálékuk rovarokból, rovarlárvákból, esetleg gilisztákból áll, a fiókáiknak pedig főleg hernyókat hordanak.
A mezei pacsirta a magyar emberek egyik legkedvesebb, legnépszerűbb madara, nem véletlen, hogy nagy költőinket, íróinkat is sokszor megihlette.
