Nem is gondolnánk, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park gyepterületein élnek ún. parazita növények is. Ilyen növények például a vajvirágfélék, melyeket más néven szádornak vagy szádorgónak is hívnak.
A vajvirágfélék családjának tagjai a világ szinte minden táján előfordulnak, kb. 2000 fajuk él a Földön, hazánkban pedig 23 fajuk ismert. A vajvirágfélék egy gazdanövény gyökerén élősködnek, nincs zöld színanyaguk, nem fotoszintetizálnak, hanem a gazdanövénytől veszik át a tápanyagokat és a vizet is szívógyökerekkel. Előfordul, hogy a gazdanövénytől több méterre találjuk meg őket.
Virágzatuk rendkívül változatos, határozásukat a színük, a virágok alatt lévő murvalevelek mérete, a párta és a cimpáinak az alakja határozza meg.
A Csanádi puszták Királyhegyesi- puszta nevű területén két szádorgó fajjal találkozhatunk június elején. Az egyik a bókoló vajvirág, mely a sziki üröm gyökérén élősködik. Több száz tövet találtunk a gazdanövénye közvetlen szomszédságában, több esetben 10-15 növény is volt egymás mellett. A füzér virágzata sűrű, a virágok pártája lilás színű. A szára barnás színezetű, sűrűn pikkelyleveles, 15-20 cm magas.
A másik vajvirág faj pedig a pillangósvirágúakon élősködik, mely a lóhere-vajvirág volt. Több színváltozatú egyed is előfordult egymás mellett a vajsárgától a bíboros színűig, összesen 26 tövet találtunk. Mérete az előzőnél magasabb, 30-35 cm-es volt. Az egyes virágok pártája 10-18 mm hosszú, sötéten erezett. Érdekesség, hogy a fajnak eddig a Tiszántúlról nem volt adata.
A Tompapusztai löszgyepen és a Csorvási löszgyepen szintén találkozhatunk júniusban a nagy vajvirággal, mely imolafajokon élősködik, ezeken a gyepeken az itt élő töviskés imolán. Ez a növény is nagyon változatos színű és megjelenésű lehet. Általában világos barna színű példányaival találkozhatunk.
