Kondoroson erősítette meg öt éve kötött együttműködését a Békés Megyei Kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december 16-án.
A jeles eseményen először adták át a hagyományteremtő szándékkal életre hívott Békés Megye Agráriumáért elismerő okleveleket. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, dr. Tirják László elsőként vehette át az agroinnováció, környezet- és természetvédelem kategóriában kiosztott oklevelet.
Dr. Tirják László 1962-ben született Békéscsabán. Általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Erre az időszakra tehető a természet iránti elköteleződése, mely Réthy Zsigmond, a híres békési kutató természetvédelmi táboraiban véglegesen elmélyült, megalapozva későbbi szakmai hivatását. Felsőfokú tanulmányokat Sopronban és Debrecenben folytatott, ahol először erdőmérnöki és agro-ökológusi diplomát, majd doktori fokozatott szerzett.
Fiatal diplomásként tért vissza Békés megyébe, ahol munkát vállalt, majd később családot alapított. Néhány környezet- és természetvédelmi munkakörben töltött év után felkérte az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy szarvasi székhellyel készítsen elő és hozzon létre egy új állami szervezetet, melynek feladata a Dél-Tiszántúl természeti örökségének megőrzése lesz. 1994-ben alapították meg a természetvédelmi igazgatóságot, majd ennek jogutódjaként a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, melynek irányítási feladatait kezdetektől dr. Tirják László, mint alapító igazgató látja el.
Szakmai tevékenységét a több mint 51 ezer hektáros nemzeti park értékes élőhelyeinek, védett növény- és állatfajainak hatékony megőrzése jellemezte. Munkássága révén olyan ritkaságoknak, mint a volgamenti héricsnek, a bókoló zsályának vagy a békési puszták büszke madarának, a túzoknak is stabilizálódott az állománya. A nemzeti park élőhelyeinek aktív természetvédelmi kezeléséhez elengedhetetlen feltétel volt a régi magyar háziállatfajták törzstenyészeteinek létrehozása, melynek alapjait az Igazgatóság az 1990-es évek közepén rakta le. A legnagyobb feladatot a minőségi tenyésztési munka feltételeinek kialakítása, a kiszolgáló állattenyésztési infrastruktúra kiépítése, illetve az állatok takarmányellátását biztosító mintegy 8000 hektár legelő, kaszáló biominősítésének megteremetése és fenntartása jelentette. Mára a nemzeti park igazgatóság állatállománya közel 3000 szürkemarhát, 250 házi bivalyt, és mintegy 700 magyar rackát és cigáját számlál, mellyel az említett fajták tekintetében hazánk egyik legnagyobb tenyésztő szervezetének számít.
Dr. Tirják László a tenyésztő szervezetek munkájában is aktívan részt vesz, az Igazgatóság volt az egyik kezdeményezője az 1997-ben Biharugrán alapított Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének, melynek alelnöki teendőit közel 20 éven keresztül látta el.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, melyek között megtalálható a legmagasabb természetvédelmi kitüntetés a Pro Natura Díj és a több évtizedes munkásságot elismerő Magyar Arany Érdemkereszt is.
