Látványos, rendkívül ritka jelenség, egy 60 kilométer széles görgőfelhő alakult ki január 5-én a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett, a Békéscsaba-Hódmezővásárhely vonalon.
A görgőfelhő egy speciális felhőtípus, amelyet korábban a peremfelhők közé soroltak, ma azonban már önálló légköri képződményként kezelik. A klasszikus peremfelhők ugyanis mindig valamilyen zivatargóchoz, gomolyfelhőkhöz kötődnek, a görgőfelhőkhöz viszont nem kapcsolódik semmilyen más, heves légköri tevékenység (például zivatar).
Görgőfelhő úgy alakul ki, hogy a közelgő hidegfront tolja maga előtt a meleg levegőt, megemeli azt, és egy vízszintes tengely mentén elkezdi görgetni, forgatni. A felfelé áramló levegő csőszerű hengerformát ölt, ami a sík vidékek felett nagyon széles sávban tud elnyúlni és nyugodt körülmények között igen messzire el tud jutni. Mozgás közben az alakja, formája nem változik.
A Dél-Alföldön a görgőfelhő kialakulását megelőző napokban a hőmérséklet csúcsértéke elérte a plusz 12 fokot, ami egyéb, ebben az időszakban szokatlan jelenségeket is eredményezett. Orosházán például az óév utolsó napján repülő denevéreket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A szokatlan melegnek az érkező hidegfront vetett véget, a hőmérséklet gyorsan csökkent, fagyok, majd havazás is kialakult.
Görgőfelhőt Magyarországon csak nagyon ritkán lehet látni, legutóbb néhány évvel ezelőtt volt hasonló megfigyelés. A nagyobb kiterjedésű görgőfelhők inkább a tengerpartok melletti sík területeken jellemzőek, ahol akár több száz kilométeres szélességben is ki tudnak terjeszkedni.
