A Dél-Alföldön ritkán látható madárfaj, egy székicsér bukkant fel a napokban a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tó felett.
A XIX. században még szép számban költöttek székicsérek Magyarországon, főként az Alföldön, sőt a dunántúli tájakon is. A XX. század második felére azonban jelentősen lecsökkent a költőpárok száma, az 1980-as években például a legnépesebb költőhelynek számító Hortobágyon is 100 alá csökkent. Az elmúlt tíz évben már csak két helyen vannak költések Magyarországon: a Nagy-Kunságban a Karcag és Kisújszállás környéki rizsföldeken, a Felső-Kiskunságban pedig Apaj, Bugyi és Kiskunlacháza térségében. A 2010-es években még a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, például a Gyomaendrőd és Szarvas közötti rizsföldek közelében is költöttek székicsérek, a legtöbb itt 10 pár volt.
Napjainkban a hazai költőállomány 25-50 párra tehető. Valaha a szikes tavak mentén költöttek, ma viszont inkább a rizsföldek melletti kapás területeken (napraforgó- és kukoricatáblákban) fészkelnek. Fő táplálékukat a különböző repülő rovarok képezik, melyeket a fecskékhez hasonlóan a levegőben kapnak el.
A székicsérek európai állománya a telet Afrikában, a Szaharától délre eső területeken tölti. Vonulási időszakuk április közepétől május közepéig tart, ekkor találkozhatunk velük a dél-alföldi tájakon is. Kardoskút térségében legutóbb 2021 júliusában láttunk két példányt, így az idei, május 8-i felbukkanása ritka, izgalmas élménynek számít a természetbarátok számára. Most csupán egy példányt láttunk, amely egy füstifecske-csapatba vegyülve rövid ideig körözött a Kisbogárzói-tó felett, majd a csapattól különválva elhagyta a területet.
