A Körös-Maros Nemzeti Park tájainak egyik leggyakoribb énekesmadara a sordély, melyet az ország különböző részein többféle népies néven is emlegetnek: surgyé, csurdé, csiririmadár… és még hosszasan sorolhatnánk.
A sordélyok nászidőszaka javában zajlik, a hímek egyre intenzívebben énekelnek.
Ez a verébnél valamivel nagyobb, zömök testalkatú, szürkésbarna színű sármányféle kötődik az extenzíven művelt mezőgazdasági területekhez, ezért a Körös-Maros Nemzeti Parkban mindenütt találkozhatunk vele. Különösen igaz ez a Kis-Sárrétre, ahol a bokrokkal tarkított nyílt legelők, kaszálórétek és a közéjük ékelődő kisebb mezőgazdasági parcellák változatos élőhelyet kínálnak számára. Kitűnő indikátorfaj, a rovarokban és gyommagvakban szegényes, intenzíven művelt területeket kerüli.
A hím költési időben gyakran hallatja jellegzetes énekét, bokrok, kisebb fák csúcsán, vagy épp egy vezetéken egyensúlyozva. A gyakori éneklésre annál inkább szüksége van, mivel egy-egy hímre két-három tojó is jut. A hímek nem vesznek részt a költésben, így a folyamatos énekléssel több tojót tudnak egyszerre meghódítani. A tojó évente kétszer nevel fiókákat. Fészkét kisebb bokrok legalsó szintjébe, közvetlenül a talaj fölé építi, általában 3-6 tojást rak.
A sordély rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag különböző gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Állandó madarunk, télen kisebb-nagyobb csaptokba is verődhet.
