Kardoskút térségében két szikes tómeder található: a Fehér-tó és az Orosháza határában lévő Kis-Sóstó, mely jellegében nagyon hasonlít a Fehér-tóhoz.
Időszakos víztestként, vízjárásuk természetes sajátossága, hogy a téli és tavaszi csapadékból feltöltődő sekély medrek a nyár folyamán fokozatosan kiszáradnak. A visszahúzódó víz nyomán azonban nem válnak élettelenné az aljzatok: a nedves, majd egyre szárazabbá váló iszapon különleges, egyéves só- és szárazságtűrő növényekből álló társulás fejlődik.
A növények magjai akár hosszú időn keresztül is várakozhatnak a talajban a csírázáshoz megfelelő körülményekre. A tómedrek vízborításának időtartama, a kiszáradás üteme, a nyári csapadék mennyisége és a felszínen feldúsuló sók koncentrációja évről évre változik. Emiatt az iszapnövények mérete, mennyisége területi eloszlása és borítása sem egyforma: egyes esztendőkben csak kisebb foltokban, máskor nagy területeket elfoglalva jelennek meg.
Idén a megszokottnál jóval nagyobb tőszámú és sűrűbb borítást eredményező állományok fejlődtek ezekből a különleges növényekből. A nyár elején még zöldellő aljzatok idén őszre különösen látványos színekbe öltöztek. A kardoskúti Fehér-tóban a szinte az egész medret beborító magyar sóballák tömege sötétvörösre változott, a változatosabb eloszlású, védett sziki ballagófüvek élénkebb piros és narancsos színezetet vettek fel. Az egyéves iszapnövényzet másik jellegzetes tagja, a hegyes bajuszpázsit különösen a Kis-Sóstó északi medrében vált dominánssá, már korábban befejezve életciklusát, tömegei most szalmasárgán fedik a meder egyes részeit.
Az őszi színkavalkádhoz a tómedrek szegélyének évelő növényei is hozzájárulnak. A sziki mézpázsitosok már a nyár végén fakó sárga árnyalatot öltöttek, a szegélyek egyes részein pedig ilyenkor tömegesen nyílnak a sziki őszirózsa kékeslila virágai. Így a sötétvörös, a narancssárga, a szalmasárga és a kékeslila színek egymás mellé rendeződve különleges mozaikot rajzolnak a kiszáradt medrekben. A látványt fokozza, hogy a sziki őszirózsák jelentik ilyenkor az egyedüli táplálékforrást számos beporzónak, melyek közül több lepkefajt is megfigyelhetünk. Így, az ősszel is repülő kéneslepkékkel és a védett zöldes gyöngyházlepkével is találkozhatunk a lila virágok között.
