A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén közel 300 magyar szürke szarvasmarha legel. Ezek az őshonos haszonállatok valódi hungarikumok.
Tiszteletet parancsoló megjelenésükkel, szépségükkel az alföldi táj jellegzetességeihez tartoznak, mivel nagymértékben hozzájárultak az itteni nyílt legelők kialakulásához és fenntartásához.
A különböző korosztályú szürkemarhák május elején érkeztek meg Kígyós-Ugrai tájegységünkre – Simotára -, az Igazgatóság dévaványai állattartótelepéről, ahol a téli időszakban voltak elszállásolva. Az idei dús legelőkön az állatok kiváló kondíciónak örvendenek. A gyep biztosítja számukra a mozgási szabadságot, a változékony időjárás pedig edzi őket. A legeltetés egyik közvetlen előnye, hogy mentesíti a gazdát a takarmányok és a trágya szállításától. Kisebb a környezetterhelés és a tápanyag-visszapótlás is természetes módon megoldott. Mindeközben kiváló minőségű és beltartalmi értékű állati terméket állítunk elő, amely garantáltan vegyszermentes.
A legeltetésre alapozott állattartás azonban nemcsak az állomány szempontjából kedvező, hanem természetvédelmi szempontból az élővilágra is pozitív hatást gyakorol. Jóval kisebb mértékű zavarást jelent, mint a kaszálás, továbbá növeli a gyepek növény- és állatfajainak sokféleségét. Manapság a gyepek legeltetésének hiánya sok problémát okoz, értékes élőhelyek szűnhetnek meg.
Különösen fontos tehát ezeknek a társulásoknak a kezelése, hosszú távon való megőrzése. Területünkön több értékes gyep illetve élőhely-rekonstrukció is található, fennmaradásuk érdekében a szürkemarhákkal több részt is kezelünk. A fészkelési időszak elmúltával, a nyár második felében Kisvátyonban célzott legeltetést végzünk, melynek során a mocsárban található egyöntetű nádasokat szeretnénk felnyitni. A magyar szürkék kiváltképpen alkalmasak a nádasok legeltetésére, mivel a nád friss hajtásait előszeretettel fogyasztják és szeretnek a mocsaras területeken gázolni, így a nádasokban széles járatokat hoznak létre. A rövidre rágott vegetáció kedvező állapotban fogadja majd jövő tavasszal a táplálkozni és pihenni vágyó, vonuló partimadarakat.
