A Körös-Maros Nemzeti Park minden tájegységén élnek hermelinek, de csak nagyon kis számban. Legnagyobb eséllyel a vizes élőhelyek környékén találkozhatunk ezzel a rejtőzködő életmódot folytató, kistestű ragadozóval.
A hermelin vörhenyes-barnás nyári bundája hasonlít a menyétéhez, télen azonban fehér ruhát ölt. A magyarországi hermelinek átmenetet képeznek: egyes példányaik télen teljesen kifehérednek, mások megtartják barnás bundájukat, csak a hasuk alja fehér. Európa déli részén élő állományukra már nem jellemző az évszaktól függő bundaszínezet. Az viszont minden hermelinre jellemző, hogy a farka vége télen-nyáron fekete, ez alapján lehet könnyen megkülönböztetni a menyéttől. Téli színváltásuk decemberben kezdődik meg, a vedlés végére az állat bundája hófehérre színeződik, fekete farokhegyét leszámítva. A fehér téli bunda először a hermelin hasán, nyakán és farka alatt kezd növekedni.
Mindenkori színezete a rejtőzködésben segíti. Ezáltal kerülheti el, hogy áldozatul essen a nagyobb ragadozóknak (pl. róka, nyest, baglyok), illetve segít, hogy zsákmányát észrevétlenül megközelíthesse. Magányos vadász, főleg éjszaka és szürkületben keresi prédáját.
A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységén élnek hermelinek kis számban, de sehol sem gyakoriak, elterjedésük foltszerű. Az élőhelyi adottságok miatt legtöbbször a Kis-Sárrét és a Kardoskúti Fehértó részterületeken, illetve a Csanádi pusztákhoz tartozó Montág-pusztán találkozunk ezzel a rejtőzködő kisemlőssel. Az elmúlt években minden fontosabb vizes élőhelyen, halastavakon, nagyobb mocsarakon, vizes élőhely-rekonstrukciókon előfordult egy-egy megfigyelés. Állományuk megőrzése szempontjából legfontosabb feladat a vizes élőhelyek védelme.
