A nyár közeledtével a vadon élő állatokkal egy ritmusban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban élő emlősöknél is elkezdődött a szőrváltás.
A vedlés egy természetes fiziológiai folyamat az emlősöknél, amely elsődleges védelmi mechanizmusként működik az évszakos hőmérséklet-változásokhoz való alkalmazkodásban. Télből nyárba fordulva a vastag, szigetelő, téli szőrzet levetése vékonyabb, világosabb szőrzetre cserélése jobb hőcserét tesz lehetővé az állatok számára. Majd a nyár elmúltával, télire újra vastag, szigetelő szőrzetet növesztenek a testhőjük megőrzése érdekében.
Az állatparki élőlények körében az európai bölények vedlése az egyik leglátványosabb folyamat. A bölények sűrű, négyzetcentiméterenként 20 000 szőrszálat számláló téli bundájukból cserélik le a felesleget, hogy felkészüljenek a melegebb időjárásra, aminek következtében májusra vagy júniusra gyakran foltos, bozontos megjelenésűek lesznek. Ez a természetes folyamat hónapokig is tarthat, gyakran nyár közepéig, mivel nagy darabokban vagy csomókban vedlenek, alattuk világosabb barna bundát fedve fel.
A szőrváltást segítik azzal, hogy hozzádörzsölődnek a fákhoz, vagy porfürdőt vesznek: A porfürdő során meghempergőznek a földön kialakított mélyedésekben, ami szintén segít eltávolítani a régi bundát, emellett távol tartja az élősködőket. A vedlés időszakában a bölények a csomókban, cafatokban leváló szőr következtében hetekig meglehetősen ziláltan néznek ki. Testük elülső részén (fej, vállak, mellső lábak) a szőrzet nyáron is dúsabb marad, hogy védelmet nyújtson az élősködők ellen.
A bölények elhullatott, rendkívül jó hőszigetelő gyapja nem vész kárba az állatparkban, sok esetben madárfészkek építőanyagaként hasznosul. A parkba látogatók is sokszor szemtanúi lehetnek, amint a madarak szorgalmasan gyűjtik fészekbélelésre a bölénykifutóban földre hullott gyapjút.
A vaddisznók jellemzően májusban, júniusban váltják sűrű, hosszú, sörteszerű téli bundájukat, hogy felkészüljenek a melegebb időjárásra. Viszonylag rövid idő alatt jelentős mennyiségű szörtől szabadulnak meg sokszor fákhoz, tereptárgyakhoz dörgölőzve. A Körösvölgyi Állatparkban élő vaddisznók faoszlopra szerelt keféket használhatnak vakaródzó, „fésülködő” fának. Nyaranta már gyakran teljesen csupasszá egyúttal védtelenebbé is válnak az élősködőkkel szemben, így kiadós sárfürdővel, dagonyázással védekeznek a paraziták ellen. A szőrváltás náluk sem egyenletesen zajlik, így ebben az időszakban ők is kissé toprongyos kinézetűek.
A gímszarvasok tavaszi vedlésének folyamata 4-8 hétig tart, a fiatalabb szarvasok gyakran korábban kezdik, mint a felnőttek. A vedlés során a vastag, szigetelő téli szőrzetet esetükben is rövidebb, világosabb szőrzet váltja fel. Szőrük vöröses, vagy rozsdabarna színűre változik, álcázást biztosítva a nyári tájban. A vedlés jellemzően a fejen, a nyakon és a vállakon kezdődik, lefelé haladva, a far és a lábak az utolsó területek, amelyeken levedlik szőrük. A szarvasok ebben az időszakban "borzasnak", "molyrágottnak" vagy foltosnak tűnnek. A vedlésüket erősen szabályozzák a hormonok.
A farkasok is jelentős vedlési folyamaton mennek keresztül, hogy alkalmazkodjanak a változó hőmérséklethez. A folyamat náluk április elején kezdődik és jellemzően májusig tart. A farkasok ahelyett, hogy sok kutyafajtához hasonlóan kis tincseket veszítenének, gyakran nagy csomókban vedlenek, amelyek néha "bozontos takaróra" vagy nyers gyapjúra hasonlítanak. Nyári bundájuk sokkal rövidebb. A vedlés során a farkasok foltosnak tűnhetnek, amíg a régi szőrzetet teljesen el nem távolítják. Az Eurázsiában élő farkasoknak gyakran rövidebb a szőrük észak-amerikai társaikhoz képest, a vedlési folyamat minden farkas számára létfontosságú, éves ciklus.
Szeretettel várunk Mindenkit a Körösvölgyi Állatparkban, hogy együtt figyelhessük meg az itt élő emlősök legújabb divat szerinti nyári viseletét!
