A Hármas-Körös hullámtere a Körös-Maros Nemzeti Park részterületei közé tartozik.
Aki ezekben a hetekben a folyó árvízvédelmi töltésének gyomaendrődi szakaszán sétál, egy aprócska, mégis dekoratív virágban gyönyörködhet. Ez nem más, mint a nagy gombafű.
Az emberi tevékenység évezredek alatt, sok helyütt jelentősen átalakította természeti környezetünket, csökkentve ezzel a természetes élőhely- és fajgazdagságot. A változások azonban egyes fajok, életközösségek számára akár előnyt is hozhatnak magukkal. Ezek közé tartozik a természetvédelmi oltalom alatt álló nagy gombafű, melynek természetes élőhelyei középhegységeink löszös talajú lejtőinek száraz gyepei.
A szőlőművelés terjedésével a faj megjelent a Dunántúl dombvidékeinek extenzívebben művelt szőlőseiben, gyümölcsöseiben. A kiterjedt botanikai kutatások mintegy két évtizede néhány helyen kimutatták jelenlétét a Tiszántúlon is, olyan másodlagos élőhelyeken (töltések, kurgánok), melyek természeti adottságai nagyban hasonlítanak a természetes élőhelyek jellemzőire. Ezek közé tartozik a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó, országosan védett Hármas-Körös hullámtér gyomaendrődi árvízvédelmi töltése, ahol a fajnak egyik legnagyobb összefüggő állománya él.
A nagy gombafű, nevével ellentétben egy apró, dekoratív növényke, melynek szép, rózsaszínes fehér virágai március-április között nyílnak. Életciklusa egy év, így elszórt magjaiból ősszel új nemzedék csíranövényei bújnak elő seregesen. Tél végén tőlevélrózsájukkal már gyűjtögetik a napfényt, hogy újra virágba boríthassák a gátoldalt. Az elmúlt, csapadékban szegényebb évek is inkább kedveztek ennek a szárazságtűrő, melegkedvelő fajnak. Ezt bizonyítja, hogy évről-évre terjeszkedik, növekszik helyi állománya.
