Lassan végéhez közeledik a nyár, amit jól jelez, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő gólyák is csapatokba állnak, készülnek a hosszú vándorútra. Nemsokára elindulnak afrikai telelőhelyeik felé.
A madárvonulás mindenki által jól ismert időszakai az ősz és a tavasz. Ezek a vonulási folyamatok azonban sokszor egészen tág időintervallumot ölelnek fel, és nem is korlátozódnak feltétlen az őszi vagy tavaszi évszakra.
Az őszi vonulás például sok faj esetében már bőven a nyár folyamán megindul. A messzi északon költő partimadarak, vagy éppen a nádiposzáták is elindulnak a déli tájak felé már a nyár folyamán. A gólyák is sok esetben már augusztus folyamán csapatba verődnek és készülődnek a telelőterületek felé tartó vándorútra. Főként kedvezőtlen táplálkozási viszonyokat eredményező időjárás, például rendkívüli szárazság esetén augusztus végére már el is hagyhatják költőterületeiket. Ez nemcsak a mindenki által jól ismert és szeretett fehér gólyákra igaz, de emberkerülő, ritka rokonaik, a fekete gólyák is csapatba verődve figyelhetők meg rendszerint augusztus végén.
Ilyenkor az ez évi fiatalok és az öreg madarak vegyesen, akár több tucat példányt számláló csapatban figyelhetők meg. Jellemző, hogy egy-egy alkalmas táplálkozóhelyen, például sáskákban, vagy mezei pockokban bővelkedő gyepterületen láthatók napokig. Itt érdekes megfigyeléseket tehetünk az egyedek közötti interakciókról. Aztán egyszer csak egy időjárás-változás, vagy kívülről nem látható, belső ösztönzés hatására a csapat egyik napról a másikra elhagyja a területet, és megindulnak déli irányba.
A fekete gólyák esetében ez a csoportosulás általában halban gazdag, leszáradó ártéri víztestek, holtágak területén történik. Itt gyakran együtt is megfigyelhető a két gólyafaj, bár a fehér gólyák közül általában csak néhány példány táplálkozik ezeken a területeken, csapatban inkább a nyílt élőhelyeken figyelhetők meg. Ezek a csoportosulások jó alkalmat kínálnak arra is a madarászoknak, hogy a színes gyűrűvel ellátott példányokat megfigyeljék, leolvassák a gyűrűkódokat, melyekből fontos információkhoz juthatunk a madarak vonulási szokásairól. Amikor ilyen csapatba verődést látunk, már tudatosul bennünk, hogy megállíthatatlanul közeleg a levélsárgító ősz.
