Alapvetően szárazság uralkodik a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén, de szeptember elején érkezett néhány lokális zivatar a térségbe, melyek kifejezetten kis területen, de intenzív csapadékhullást eredményeztek.
Több ilyen zivatar is érintette a Királyhegyesi-pusztát, melyek nyomán az árkokban, keréknyomokban, természetes mélyedésekben is pocsolyák, tocsogók, kis vízállások jöttek létre. Az őszi vonulásban lévő partimadarak hamar felfedezték ezeket a hirtelen keletkezett vizes-nedves foltokat, hiszen e fajoknak létfeltétele a víz, a nedves talajfelszín, és a pusztában eddig nem találtak ilyen alkalmas táplálkozóhelyet.
A partimadarak jellemzően közepes, vagy kis testű, hosszú, vékony csőrű madarak, melyek a víz alatt, az iszapban vagy a nedves parti zónában keresik apró gerinctelenekből, férgekből, rovarokból álló táplálékukat. A partimadarak közé tartoznak például a bíbicek, melyeknek 30-50 példányos csapatait is meg lehet figyelni most a Csanádi pusztákon. A cankófélék közül billegető-, réti és erdei cankók tartózkodnak a tocsogóknál, de egy ritkaságnak számító szürke cankót is megfigyeltünk szeptember elején. A cankók mellett a kifejezetten karakteres megjelenésű sárszalonkák is megjelentek a Királyhegyesi-pusztán. Ezek a szinte abszurd módon hosszú csőrű madarak olyan jó rejtő színű tollazattal rendelkeznek, hogy a száraz növényzet adta háttérben jóformán láthatatlanok, ha lelapulnak.
A pusztai kis vizek eltűnésével várhatóan a Marosra húzódnak majd le ezek a madarak, mielőtt folytatnák vándorútjukat déli telelőterületeik felé.
