A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén fekvő Vátyoni-erdőt járva jó eséllyel meghallhatjuk az erdei pintyek énekét.
A kora tavaszi madárhangok közül az egyik legjellegzetesebb az erdei pinty hímjének éneke. Ez egy nagyon erőteljes hang, amely már messziről is jól hallható, így a tavaszi erdők egyik legismertebb madáréneke.
Az erdei pinty Magyarországon gyakori madár. Énekét nemcsak az erdős területeken, hanem a kisebb-nagyobb fasorokban, sőt városi parkokban, falusi kertekben is sűrűn hallhatjuk. Eredetileg tipikus erdőlakó madárfaj volt, de már régóta megkezdte térhódítását a lakott területeken is. Már Herman Ottó is úgy emlegette, mint a parkok, kertek jellegzetes fészkelőjét. A téli időszakban az északról érkező példányok nálunk telelnek, a hazai állomány egy része viszont - a gyűrűzések és vizsgálatok tanúsága szerint -, a nyugat-mediterrán vidékekre vonul. Az erdei pinty védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Február második felében valószínűleg az áttelelő és a korábban visszaérkező hímek énekét hallhatjuk, mivel az ő feladatuk az, hogy revírt foglaljanak, azaz a később visszatérő tojókat már saját „birtokukon” tudják fogadni. A párok április közepe táján kezdenek költeni. Mesteri, mohával bélelt, kicsiny, meleg otthonukat különböző fafajok ágvégeire helyezik el. A fiókanevelés időszakában az erdei pinty elsősorban rovarokat fogyaszt, és ezzel eteti fiókáit is. A fiókanevelés időszakán kívül elsősorban magevő, ezért a nálunk telelő példányokat gyakran láthatjuk a téli madáretetők környékén.
Mivel az élőhely tekintetében nem válogatós, ezért a lakott területeken is sokfelé gyönyörködhetünk ebben a tetszetős külsejű, szép hangú madárban.
