A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten költenek a legnagyobb számban nyári ludak. A mocsarakban és a halastavakon már megjelentek az első, kislibáikat vezetgető párok.
Az elmúlt években a Kis-Sárréten a nyári ludak költőállománya már elérte a 300 párat és folyamatosan erősödik. Az állomány kétharmad része a mocsarakban és vizes élőhely-rekonstrukciókban költ, egyharmad részük pedig a halastavakon.
Az első kislibák általában március 23-27. között figyelhetők meg. Ettől az idei év sem tért el jelentősen, március 29-én pillantottuk meg az első, fiókákat vezető családot a Begécsi-halastavakon. Azóta minden nap új családokat fedezünk fel a halastavakon és minden jelentősebb mocsarunkban, így az Ugrai-réten, a Sző-réten, Simotán és Kisvátyonban. A szülők általában négy-hat fiókát nevelnek. A fiatal kislibák egyelőre még nem távolodnak el messzire a biztonságot nyújtó víztől, inkább csak a közelben legelésznek.
Az elmúlt években megfigyeltük, hogy ahol a nyári ludak megszokták az emberi jelenlétet és rájöttek, hogy nincsenek veszélyben, ott egészen közel mehetünk hozzájuk. Ilyen például a Bihari Madárvárta, ahol igen közelről figyelhetjük meg a nyári ludakat. Azokon a helyeken, ahol nagyobb számban költenek, sugár irányú, keskeny vízi ösvényeket alakítanak ki maguknak a tavak, mocsarak növényzetében. Ezeken a vízi folyosókon közlekednek a táplálkozó-területekre.
Ebben az évben a szokásosnál sokkal több úgynevezett kajtárludat figyelünk meg, azaz olyan libákat, amelyek nincsenek költésben. Ezek általában tavalyi kelésű, fiatal madarak. Előzetes becslésünk alapján a legtöbb költőpárra a kisvátyoni és a Simotai-mocsárban számíthatunk. Ezeket az élőhelyeket pályázati források segítségével a közelmúltban alakítottuk ki. A lúdcsaládok a fiatalok röpképességének eléréséig, azaz a nyár derekáig maradnak együtt.