A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira megérkeztek a vonuló énekes, parti- és ragadozó madarak első, visszatérő, illetve átvonuló csapatai. Mindez azt jelzi, hogy visszavonhatatlanul közeleg a tavasz.
A kiadós őszi és téli esőzéseknek köszönhetően mostanra jelentős vízállások alakultak ki a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-pusztákon. A napokban az első, vonuló partimadarak is megjelentek ezeken a vizes élőhelyeken.
Az utóbbi napokban rendkívüli módon megszaporodtak a fenyőrigók a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Több százas csapatok mozognak a legelőkön, kaszálókon, bokros területeken.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén fekvő Biharugrai-halastavak egész évben sok látnivalóval kecsegtetnek. Így van ez most, a tél utolsó hónapjában is.
A néphagyomány szerint február 19-én, Zsuzsanna napján megszólalnak a mezei pacsirták, jelezve, hogy itt a kikelet. Idén azonban váratnak magukra, egyelőre csak egészen kis számban tértek vissza a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáira.
Szépen fejlődnek az idei télen született szürkemarha borjak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai telepén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság is részt vesz az Egy a Természettel Nonprofit Kft. által életre hívott Madárodú-kihelyezési Akcióprogramban.
A nyári lúd az egyetlen hazánkban költő vadlúdfaj. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül legnagyobb állománya a Kis-Sárréten él. Az itteni halastavak, mocsarak és mocsárrétek kiváló élőhelyet biztosítanak számára.
A kék galambok rendszeres téli vendégek a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Az ezredforduló óta nem láttunk olyan sok kék galambot itt, mint az idén.
Idén már február legelején előbújtak a volgamenti héricsek első, virágzó példányai a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen. Magyarországon belül itt található e fokozottan védett növényfaj legnagyobb természetes állománya.
Az MVM Démász Áramhálózati Kft. közreműködésével újabb gólyafészek került biztonságos magasítóra a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, ezúttal Székkutason.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai nemrég rábukkantak egy új, telelő gyöngybagoly-párra a kardoskúti pusztán. A baglyok az Igazgatóság Kardoskút-Sóstói Állattartó Telepének közelében, egy elhagyott hodályban találtak otthonra.
A téli madárvilág összetétele, mozgalma, vonulási ritmusa is némileg változott, ami a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is jól nyomon követhető.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai Állattartó Telepén befejeződött a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka. A csaknem 300 tehén most újra hárembe került, a tenyésztés folytatódik.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva itt is, ott is rábukkanhatunk egy-egy learatatlan napraforgótáblára. Ezek az esetenként többhektáros területek a téli időszakban kitűnő táplálkozóhelyül szolgálnak az énekesmadarak számára.
Megkezdődött az őshonos (cigája és racka) juhok ellési szezonja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti Sóstói Állattartó Telepén. Az első bárányok január 25-én születtek, a cigája anya ikerbárányoknak (két jerkének) adott életet.
Ötven évvel ezelőtt, 1971. február 2-án írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt az iráni Ramsar városában.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén XI. alkalommal hirdeti meg a "Túzok Tusa" elnevezésű, nagy népszerűségnek örvendő természetismereti vetélkedőjét az általános iskolák 5-8. osztályos tanulói számára.
A Körös-Maros Nemzeti Parkot járva a téli időszakban is számos látnivaló akadhat utunkba. Az itteni tájaknak a hideg évszakban különös, magával ragadó hangulatuk van. Ezt a hamisítatlan téli hangulatot a madárvilág is jelzi számunkra.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységének munkatársai minden évben elvégzik a Maros-ártéren elhelyezkedő Bekai-halom növényzetének vegetációs időn kívüli kaszálását és letakarítását. Így történt ez idén januárban is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az őshonos házi bivalyok génállományának megőrzésében is fontos szerepet vállal. A Dévaványa környéki legelőkön tavasztól késő őszig 280 bivaly segíti a védett területek természetvédelmi kezelését.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében napjainkban is több száz őshonos juh (racka és cigája) él. Tekintsünk most vissza arra, milyen szerepet töltött be a juhtartás elődeink életében!
A január 21-22-én lezajlott szinkronszámlálás során a tavalyinál is több, összesen 557 túzokot regisztráltunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Montág-pusztai Állattartó Telepén ebben az ellési szezonban eddig már több mint kétszáz magyar szürke szarvasmarha borjú született.
