Igen nagy a szárazság mostanában a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében, ezért minden vízhez kötődő faj költése nagy öröm számunkra. A piroslábú cankók közül most csupán egyetlen pár költött, ők két fiókát neveltek fel sikeresen.
Törpesasokat meglehetősen ritkán láthatunk Magyarországon. Legutóbb a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén bukkant fel egy példány.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén található Biharugrai-halastavakra látogattunk el június 26-án egy nyáresti túra keretében.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a festői Anna-ligetben található Körösvölgyi Állatpark ezen a nyáron ismét egy különleges, kalanddal és tudással fűszerezett játékra invitálja látogatóit.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, Körösnagyharsány térségében sajátos fajösszetételű növénytársulásokra bukkanhatunk a gyepterületeken.
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös az ország ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyéről, a Körösvölgyi Állatpark stégéről indulva a Jégmadár vízi tanösvény is segíti e különleges víztér megismerését.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain kanyargó Hármas-Körösön és a hozzá tartozó víztereken két szép hínárfajban is gyönyörködhetünk. A sárga virágú vízi tündérfátyol és a fehér tündérrózsa egyaránt megkapó látványt nyújt.
Több tízezer tiszavirág rajzását figyelhettük meg a közelmúltban a Körös-Maros Nemzeti Park tájain kanyargó Maroson. A rajzás a folyó makói illetve deszki szakaszán volt a leglátványosabb.
A nyári kánikula nemcsak az emberek, hanem az állatok számára is komoly kihívást jelent. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a lakói azonban jól tudják, hogyan lehet természetes módon védekezni a hőség ellen.
A jácintfélék családjába tartozó nyúlánk sárma a Körös-Maros Nemzeti Park száraz löszgyepes területein sokfelé megtalálható. Védett növényünk virágzása május utolsó napjaiban kezdődött és egészen június végéig láthatjuk tejfehér lepleit.
Talajon fészkelő vörös vércsére bukkantak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Csanádi pusztákhoz tartozó Kopáncsi-pusztán. Ez a madártani kuriózum a faj meglehetősen jó alkalmazkodóképességét is bizonyítja.
Az idei nyár elején különleges látvány fogadja azokat a természetkedvelőket, akik ellátogatnak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legjobb állapotú ex lege védett szikes tavához, az orosházi Kis-Sóstóhoz.
Június 18-án a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve, parlagi sasfiókákat gyűrűztek Dévaványa térségében. Hét fészekben összesen 14 fiatal madár lábára kerültek jelölőgyűrűk.
Idén is nyáresti sétára hívjuk Önöket június 28-án, szombaton a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületére, ahol a Biharugrai-halastavakat járjuk majd körbe.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak az egyik különleges attrakciója egy eldugott madármegfigyelő és fotós les, amely az Anna-liget mélyén várja a látogatókat.
Június elején, a Körös-Maros Nemzeti Park kardoskúti részterületén, az MME Ragadozóvédelmi Szakosztály munkatársainak segítségével, négy pusztai ölyv fiókára került jelölőgyűrű. A négy közül kettő hibrid, azaz pusztai ölyv és egerészölyv szülők utódai.
Egészen közelről láthattak túzokot és kuvikot is azok az érdeklődők, akik eljöttek június 14-én Dévaványára, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság „Barnabás-napi mágikus éjszaka” című programjára.
Magyarországon rendkívül ritkán látható ragadozó madarat, egy fakó keselyűt figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Körösladány határában.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark az idei tavaszi és kora nyári időszakban is rendkívül népszerű kirándulóhely volt a diákcsoportok körében.
Az elmúlt hetekben az ilyenkor megszokottnál több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal, kóborló madarak táplálék után kutatnak, főként a lekaszált területeken.
Hazánk, és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara a túzok, amely Magyarországon belül a Körös-Maros Nemzeti Parkban fordul elő a legnagyobb számban. Védelme kiemelt jelentőségű természetvédelmi feladatunk.
A Körös-Maros Nemzeti Park alapvetően pusztai tájakból áll, ahol a nyár beköszöntével az élővilág kicsit visszahúzódik. A gyepek növényzete lesül, a nagy melegben a madarak és az emlősök is inkább csak korán reggel, vagy késő este mozognak. Ilyenkor sem maradunk azonban látnivaló nélkül.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén idén is szép számban költöttek búbosbankák. A fiókák mostanra már elhagyták fészküket, de a költőpárok egy része második fészekalj felnevelésére is vállalkozik.
Amint arról korábbi hírünkben beszámoltunk, a Körös-Maros Nemzeti Parkban június 6-án éjjeli lámpázást tartottunk a Dévaványai-Ecsegi puszták részterületen.
