Nagyváradi kisiskolások ismerkedtek a Kis-Sárrét élővilágával
Április 22-én a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola első osztályos tanulói látogattak el a Körös Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén található Bihari Madárvártára.
Májusi programajánló: természetvédelmi nyílt napok, kalandos túrák
Májusban is nagyon gazdag programkínálattal várja a természetbarátokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Ebben a hónapban rendezzük meg a Túzokfesztivált és a Bihari Táj napját, emellett számos izgalmas túrára is invitáljuk vendégeinket.
Különös lakótársak: búbosbankákkal osztoznak a bökényi iroda munkatársai
Immár második esztendeje költenek búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság bökényi irodájának eresze alatt. Munkatársaink örömmel osztoznak az épületen a tollas lakótársakkal.
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.
Flavizmus: különleges színű mezei pacsirta költ a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
A megszokottól lényegesen eltérő, igen világos színezetű mezei pacsirtára figyeltek fel a közelmúltban a Dévaványai-Ecsegi pusztákon a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A hím madár normál színezetű párjával együtt már fiókákat nevel.
Muflonbáránnyal bővült a Körösvölgyi Állatpark állatsimogatója
Nemrégiben új lakó költözött a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának állatsimogatójába. A dámszarvassal, magyar óriás nyulakkal is rendelkező simogató friss jövevénnyel, egy muflonbáránnyal bővült.
Dévaványán még javában tart, a Csanádi pusztákon azonban már véget ért a túzokdürgés
A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legjelentősebb természeti értéke az itt élő, szigetszerű populációt alkotó túzokállomány.
Birkanyírás ragyogó napsütésben, Kardoskúton
Békéscsabáról, Szarvasról, Szentesről, Orosházáról és Tótkomlósról is érkeztek vendégek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság április 20-án megtartott, „Birkanyírás – juhászok élete a Kardoskúti-pusztán” című programjára.
Költenek már a partimadarak a Kis-Sárrét mocsaraiban
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete a vonuló és az itt fészkelő partimadarak számára egyaránt kiváló életfeltételeket kínál. A vonulás lassan véget ér, a térségben költő fajok pedig már tojásokon ülnek.
Májusi virágpompát hozott az április eleji meleg a Csanádi pusztákra
Látványos virágmezők tarkítják a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Csanádi pusztákat. A kamillától a kék atracélon át az ökörfarkkóróig sok-sok növényfaj a szokásosnál jóval korábban kezdett virágozni.
A Körösvölgyi Állatpark dámszarvasbikái is agancsot hullajtottak
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában három, különböző korú dámszarvasbika is él. Április hónap közepén náluk is megtörtént az agancshullajtás.
Fergeteges hajrával a battonyai „Őrült mókusok” csapata nyerte az idei Túzok Tusát
Hagyományosan a Föld Napján rendeztük meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idei Túzok Tusa című természetismereti vetélkedőjének döntőjét a Körösvölgyi Állatparkban.
Kiterjedt kamillamezők díszítik a Kardoskúti-pusztát
Idén az átlagosnál korábban kezdtek virágozni a kamillák a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-pusztán. Igen látványos, ahogyan a sárgásfehér virágmezők követik a mikrodomborzat változásait.
Kerecsen- és vándorsólymok szelik az eget Makó térségében
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységén hosszú évek óta az egyetlen költő nagy sólyomfaj a kerecsensólyom. Vándorsólymok is előfordulnak a térségben, bár költésük nem jellemző.
Fura madár: nyaktekercset láttunk Cserebökényben
Április közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén egy pusztai környezetben ritkán látható madarat, nyaktekercset figyeltünk meg. A nyaktekercs pacsirta nagyságú, a harkályfélék közé tartozó madár.
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Vadvízország – Sétáljanak velünk a kisvátyoni legelőkön!
Április 27-én, szombaton reggel 9.00 órától „Vadvízország” címmel Biharugrán, a Kisvátyoni-legelőn szervez túrát a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Tájhonos cserjéinkről, a csíkos kecskerágótól a vörösgyűrű somig
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén számos őshonos cserjefajjal találkozhatunk. Az alábbiakban számba vesszük a térségre jellemző, gyakran kiskertek szegélyében is maguktól megtelepedő, tájhonos cserjefajokat.
Korán kezdtek virágozni a Kis-Sárréten az agárkosborok
Az agárkosbor – újabb nevén agár sisakoskosbor – legnagyobb állománya a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten van. Idén a szokásosnál jóval korábban jelentek meg az első virágok.
Körös-Maros Nemzeti Park – Ahol a kerecsenek természetes fészekben költenek
Magyarországon napjainkban a legtöbb természetes gallyfészekben költő kerecsensólyom a Körös-Maros Nemzeti Park tájain található. Idén, április közepéig öt pár foglalt fészket.
Kardoskútra visszatértek a nádi énekesek
Egymás után érkeznek a nádi énekesmadarak a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületére. Felbukkantak már a nádi tücsökmadarak, a kékbegyek, a nádirigók és a nádiposzáták is.
Esti séta az ébredő tavaszi pusztán – Még az ugartyúkok is megszólaltak
Április 6-án tartottuk meg „Csalogányváró tavaszi túra” című programunkat Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában.
A Föld Napján gyalogoljunk át a Kígyósi-pusztán!
Április 21-én, a Föld Napja tiszteletére szakvezetéses gyalogtúrát szervez a Kígyósi-pusztán a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A kirándulás során a táj természeti és kultúrtörténeti értékeit egyaránt megismerhetik a résztvevők.
Újra várja a Jégmadár vízi tanösvény a vízitúrázókat
A híres Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Vizét a késő őszi időszakban minden évben mesterségesen leeresztik és ilyenkor tavasszal újra feltöltik.
