Borongós, szeles időben indultak útnak február 10-én, akik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárrétre meghirdetett túráját választották szombati programnak. A kirándulók ezúttal a Vátyoni-erdők téli világába nyertek betekintést.
Egykoron a Túrkeve és Ecsegfalva között elterülő területen egyesültek a Tisza Mirhó-fokon keresztül érkező áradásai, a Hortobágy vizei és a Réz-hegységből eredő Berettyó folyó.
Télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületének nedves gyepterületeit, vízállásos pusztarészeit járva, találkozhatunk a kissé bizarr megjelenésű, zselészerű kék algákkal. De milyen élőlény is voltaképpen ez a kocsonyaszerű képződmény?
A Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok már februárban elkezdték felölteni díszes nászruhájukat. A magyar puszták büszke madarai készülnek a dürgési időszakra.
A cigáják után másik őshonos juhfajtánknál, a rackáknál is megkezdődött az ellési szezon a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén.
Február 10-én, szombaton egy kellemes téli sétára várja a természetbarátokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Szakvezetőnk segítségével a Geszt község határában elterülő Vátyoni-erdő titkaiba nyerhetnek bepillantást a résztvevők.
A viharos idő ellenére szép számban érkeztek résztvevők január 27-én a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság téli túrájára, melynek során a Maros-ártérben barangoltunk.
A téli hónapokban is népes vadlúdcsapatok mozognak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A nagy lilikek és nyári ludak mellett időnként olyan ritka fajok is felbukkannak köztük, mint például a vörösnyakú lúd, a kis lilik, vagy az örvös lúd.
A január közepi fagyos időben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy erdei szalonkát figyeltek meg a Maros-mentén, a bökényi erdőben.
Nagy érdeklődés mellett zajlott a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának idei első programja.
Az immár két évtizedes múltra visszatekintő túrán ezúttal kilenc érdeklődő vett részt, akik Gyuláról, Békéscsabáról, Dévaványáról, illetve Konyárról érkeztek.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, néhány helyen már a közútról is jól látszik, hogy egyre nagyobb kiterjedésű vízállások találhatók a tájban.
A zöldike az ország minden táján, így a Körös-Maros Nemzeti Park területén is szép számban megtalálható. Annak ellenére, hogy gyakori madár, mégis kevesen ismerik és ritkán kerül szem elé.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának mókusházában az emberkézben nevelkedett, mentésből származó mókusok ezekben a napokban is megtekinthetők.
Január 24-én figyeltük meg a volgamenti hérics első virágzó példányát a Körös-Maros Nemzeti Park Csorvási löszgyep részterületén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének különleges tájképi eleme a tekintélyes méretű Bekai-halom. Az északi lejtőn értékes löszpusztagyep és a déli, szárazabb lejtőn löszfal pionír társulás található rajta.
A január közepén lezajlott nemzetközi szinkronszámlálás során összesen 641 túzokot regisztráltak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. A számok azt mutatják, hogy az állomány stabil, sőt évről-évre növekszik.
Január 24-én hajnalban világra jöttek az első idei cigája bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Egy ötéves anyajuh két szép, egészséges kosbáránynak adott életet.
Január 28-án, vasárnap a Kígyósi-tanösvényre várja a természetbarátokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az idei évben is meghirdeti a Túzok Vándorkupa alkotói pályázatát a működési területén található települések általános- és középiskolás diákjai részére.
Aki mostanában látogat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjába, az már testközelből találkozhat az állatpark legújabb lakóival. Nem olyan régen egy szajkó párral bővült a több, mint ötven féle állatfajt bemutató park repertoárja.
Száz éve, 1924. január 20-án, Nagyszénáson született térségünk, a Dél-Alföld egyik legnagyobb hatású természetvédelmi alakja, a nemzetközi hírű ornitológus, neves vadász- és szépíró, Dr. Sterbetz István.
Az új esztendő második hetében a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti-puszta is megmutatta igazi téli arcát, eszünkbe juttatva ezzel Petőfi Sándor híres sorait: „Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!”.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó, szigetekkel szabdalt, idős erdőkkel szegélyezett Maros folyó a Dél-Alföld egyik legvadregényesebb tája. Azokon a napokon, amikor a növényzetet zúzmara fedi, csodálatos látványt nyújt az itteni természet.
